Az ember természetéből fakadóan megismerésre törekszik. Több kevesebb sikerrel igyekszik megismerni először a közvetlen környezetét, ahová született, aztán a kicsit tágabbat, majd a Földet ahol él, majd kitágítja a megismerést és mélyebbre hatol a tudományon keresztül, igyekszik megérteni mi, miért, és hogyan történik vele és körülötte az anyag szintjén. Ez az ismeret szerzés az elsődleges folyamat életünkben, és egyben egy kifelé mutató folyamat is. A külsőleg érzékelhető, szemmel, füllel, tapintással, ízlelésessel, szaglással felfogható világ érzékelésen keresztüli megismerését eredményezi. A megismerés a vágyból fakadó késztetés, a vágy az elmében születik meg. Így minden ami ingerként befogadható és felfogható, az az elmében születő és ott is tárolódik információ szinten. Minden ingert az elme besorol valahová, vagy jónak, vagy rossznak bélyegezve. Azt, hogy az elme hová és mi alapján sorolja be az ingereket amik érnek bennünket, a fogantatásunk pillanatától elinduló kondicionáltságok és a szociális környezetnek, vagyis a neveltetésünk körülményeinek függvénye. Ez minden embernél más és más, ezért a felvett és azonosult minták is azok.

Read more