Az elme működése – Miért érdemes megismerned az elméd? 2.

Az előző blogbejegyzésében nagy vonalakban megismerhetted, mik a következményei annak, hol és hogyan nevelkedtél és szocializálódtál, mert az elme ezeket az első és közvetlen ingereket, gesztusokat, mozdulatokat raktározza el, és ezek alapján azonosítja magát. Itt dől el, hogy felnőtt korodban mit is gondolsz magadról, vagyis milyen lesz az önértékelésed. Ebben a bejegyzésben azt ismerheted meg, hogyan is viselkedik az elméd, vagyis rajta keresztül Te magad.

A jógában 10 testet ismerünk, ebből most a 2. 3. és a 4. ami a témánk alapja, ezek a negaitív, a pozitív és a semleges elme. A negatív elme, hogy figyelmeztessen a veszélyre, ezért mind azt nézi meg egy adott helyzetben, mi jelent veszélyt a lélek számára. Feladata a védelem. A pozitív elme ellenben nem törődik a veszéllyel kizárólag a lehetőségekre fókuszál, azt nézi meg, egy adott helyzet milyen lehetőségeket kínál fel. A semleges elme mérlegeli a veszélyeket, a lehetőségeket és dönt közöttük arról amit a helyzet kínál.

A NEGATÍV ÉS A POZITÍV ELME

Most nézzük meg közelebbről a negatív elmét. Az elmédnek mindig szüksége van arra, hogy minősítsen, és vagy pozitív vagy negatív jelzőket aggasson mindenre és mindenkire amivel találkozol, amit látsz, és érzékeiddel felfogható. Gondolj csak bele… Ha reggel kinézel az ablakon, és esik nem azt mondod esik, és ennyi, mert ez a természet rendje, mert eső nélkül minden elpusztulna, hanem azt mondod, már megint ez a nyavajás eső, megint be van borulva és ettől depi leszek egész nap, hisz csak a napsütés tud feldobni… ezzel be is szippantott a negatív elméd, és Te észrevétlenül engeded, hogy átvegye az irányítást feletted. Most arra kérlek tarts egy kis önvizsgálatot és vizsgálód. Előfordul veled ilyen helyzet egy napod alatt? Használsz jelzőket ahhoz, hogy egy tapasztalásod befogadhass, vagy jelzők nélkül veszed fel az információt. Előfordul, hogy minősítetsz vagy ami még rosszabb ítélkezel valami vagy valaki felett, teljesen tudattalanul, csak azért mert megszoktad, hogy ezt teszed, hisz a többiek is ezt teszik. A legtöbb esetben nincs is tudomásod arról, hogy ez megtörténik. Pedig megtörténik. Számtalanszor. És ezért ez a legtöbb konfliktus forrása életedben. A

A pozitív elme szeret emelkedett állapotban lenni, csapongani és azt várni, hogy mindíg valami jó és pozitív történés varázsos hatásában éljünk. A pozitív elme szüli a folytonos vágyakat, amik megállás nélkül jönnek egymás után. Mindig valami új kell, így ez szüli a vágyat a megismerésre is. A pozitív elem hajlamos elbagatelizálni a veszély jelenlétét, és hagyja, hogy olyasmit tegyünk, ami nem feltétlenül célra vezető. Szintén szeret minősíteni és és a történések felruházni olyannal ami nincs is benne. Ami szintén konfliktus forrás, ami elvárásokban nyilvánulhat meg. Ez vezethet ragaszkodáshoz és félelemhez, hisz ragaszkodni szeretne a legjobbhoz ami történik, így elkezd félni attól, hogy elveszíti.

A SEMLEGES ELME

El tudod képzelni, hogy úgy élj, hogy nem minősíted a körülötted lévő történéseket és dolgokat? Sem a jót sem a rosszat, csak elfogadod olyannak amilyen, úgy ahogy az van. Nehéz elképzelni? Pedig lehetséges. De ehhez tudatosságra, és önmegfigyelésre és gyakorlásra van szükség. Az elme olyan mint a test, lehet és kell is edzeni. A semleges elme állapota a középútról szól, arról, hogy mindenből azt lehet választani ami a legegyszerűbb, így a legjobb. Ezt az állapotot többféle éppen tudod elérni. Az egyik út, hogy fent felsorolt dolgok változékonyságának nem teszed ki magad, vagyis tudatosan elkezded figyelni cselekvéseidet, és figyelsz arra, hogy ne minősíts sem jól sem negatívan, így a változékony, instabil, volatilis állapotokat, tudatosan mellőzöd, letisztítva magadról ezeknek a következményeit. Próbáld meg tudatosan irányítani a folyamatokat és csak minősítések nélkül szemlélődj. Amikor jön egy gondolat vizsgáld meg és ha nincs helye és ideje, gurítsd tovább, csak engedd, hogy tovább menjen. Én ezt kivonódásnak nevezem. A másik, az elme tudatos kondicionálása, arról ami eddig voltál arra mivé válni szeretnél. Erre tökéletes eszköz a meditáció a léglőgyakorlat, és a mantrameditáció. Számomra ezek hozták el a semleges elme nyugalmát, és az ezzel járó boldog és kiegyensúlyozott létezés állapotát.

AZ ELME TERMÉSZETE

Az elme természete, hogy ide oda kalandozik. Csapong, képzeleg, legtöbbször teljesen máshol és másban van mint ahol testileg és tevékenységileg tartózkodsz, elvisz jobbra balra, a múltba, és a jövőbe, morfondírozik, és közben minősít, ostoroz, vagy vágyakozik, a helyzettől függetlenül. Amit meg kell értened, hogy az elme mindig vágyik valamire, pillanatról pillanatra újabb és újabb vágy születik meg benne, és ezek a vágyak ezek a képzetek, képek, és a hozzájuk való ragaszkodásod lehetetlenítenek el, billentenek ki és távolitanak el, attól ami valójában vagy. Gondolj bele, legtöbbször azt nem akarod amid van és azt akarod amid nincs, a helyett, hogy azt akarnád amid van és elfogadnád amid nincs. Ezért ennek az eredménye, hogy harc, vívódás, konfliktus alakul ki benned magaddal. Élvezet és fájdalom így kérlelhetetlenül és szünet nélkül váltakoznak hisz ezek az élet részei, az nem mindegy hogy ebben a változásban Te hol vagy? Megállsz középen mint egy kőszikla, vagy elsodor minden történés mint egy száraz fűszálat.

Az energiák szintjén az válik élővé amihez energiát adsz. Olyan mint a mag ami vizet kap az fejlődésnek indul, ami nem kap az nem kezd kifejlődni. Így van ez az elmével is. Az válik élővé amit táplálsz. Ha a zűrzavart táplálod megnő és eluralkodik életeden, ha a semlegességet táplálod az válik élővé, stabilitást hozva életedben.

MEGISMERÉS

Arra ösztönözlek, hogy ismerd meg elméd működését, lépj egy lépést hátra tőle, hatolj mögé, és csak szemléld a cselekvéseiben, ismerd fel változékonyságát, reakcióit, viselkedését, és rajta keresztül megismered egy részedet, megérted cselekvéseid reakcióid, berögződéseid, mintáid mikéntjét és amit nyersz vele az a bizonyosság, hogy ez nem Te vagy. A mi Te vagy azt fel kell fedezned, meg kell ismerned, hogy azonosulhass vele. Ha képessé válsz az állandóan változóból az állandó felé elindulni békére lelsz. Ha képessé válsz az állandóval azonosulni, ami nem az elmédben megszülető dolog, akkor stabilitás a jutalmad. Az állandó az Önvalód. Az önmegismerés része az elköteleződés a megismerés felé. A jóga, a meditáció, a légzésgyakorlások tudják leginkább segíteni és támogatni a folyamatot, mert általuk egyre stabilabbá és nyugodtabbá válsz, és a testi és mentális változások erősíteni fogják egymást benned.

Ezek a lépések amik leleplezik saját elméd, a tudatosság lépései, közelebb visznek ahhoz a részedhez ami az igazi a valódi, akinek születtél. Megérted így, hogy a valódi boldogság nem születhet az örökké változékony dolgokból, a létezésed természetes módon történik meg. A valódi boldogság a természetes állapotban, az Önvalóban létezik, és ez az út ha elköteleződsz felé, hozzá vezet Téged.

Wahe Guru

Szerző: Tóth Judit Kriangjóga